Harka Sára
Könyvajánló:
Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni – Napló
Gyarmati Fanni egy gyorsírásos naplóban örökítette
meg házasságának éveit a költő Radnóti Miklóssal. A bejegyzéseket
gyakran esténként, elalvás előtt körmölte le sietősen. Ezeket Miklósnak
szánta, hogy idős korukban visszanézhessék, mikor mi történt velük, ám
ezeket Miklós sosem olvashatta, az idős kort csak egyikük élte meg.
Fanni a napló első bejegyzéseit 1935-ben írta,
akkor még huszonhároméves fiatalként készült az esküvőjére szerelmével.
Az évek alatt betekintést nyerünk magánéleti, családi és anyagi
problémáikba, Miklós költői karrierjének nehézkes alakulásába, Fanni
mindenről teljes nyíltsággal és őszinteséggel beszél. Olvasóként
megrendítő látni, milyen hányattatott sors jutott nekik, és a valódi
csapás akkor jött, mikor Miklóst zsidó származása miatt munkatáborba
vitték. Az olvasó összeszorult szívvel és könnyekkel küszködve szemléli
azt a kilátástalanságot, amiben a fiatal pár élt, egymástól elválasztva.
Alig pár látogatás, találkozás jut nekik, kínzón vágyakoznak egymásra és
a világ rendeződésére. A levelezés marad nekik, és Miklós sorra küldi
haza a költeményeit is Fanninak, az ő legfőbb irodalmi kritikusának. A
költő verseit egészen más szemmel látja az ember, hogyha érti, mi állt
mögötte. Majd a levelek Miklóstól elmaradnak, és többé nem hallunk
felőle.
A napló utolsó két éve alatt Miklós már halott, de
Fanni még nem tud róla. Nap mint nap szörnyű gyötrődések és fájdalmak
közepette, de reménykedve várja haza őt. Míg eljön a nap, hogy
azonosítania kell egy holttestet, és megkapja Radnóti Miklós megmaradt
csomagját: egy notesz a költő utolsó, ragyogóan tiszta kézírású
verseivel, a Levél a hitveshez vers mellett pedig Fanni fényképe.
Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni, miután megtudta,
hogy már két éve megözvegyült, hallgatásba burkolózott. Még hetven évet
élt, egyedül, a Miklóssal közös lakásukban, sosem ment újra férjhez. E
hét évtized alatt megélte, hogy Miklós tehetségét, költészetének
nagyságát felismerjék, hogy utcákat és iskolát nevezzenek el róla,
iskolai tananyaggá váljon. Ám Fanni maradt, aki volt: egy egyszerű
tanárnő a nyilvánosságtól elzárkózva. Hiába ostromolták felkérésekkel,
sehol sem szerepelt, nem adott interjút, és nem beszélt a férjéről.
Utolsó éveit a napló rendszerezésével töltötte, és meghagyta, hogy csak
halála után jelenhet meg. Így maradt ránk ez a lélekemelő és megrázó
csoda, ez az rodalomtörténetileg is nagy jelentőségű mű 2014-ben.
A napló betekintést nyer a házaspár magánéletébe,
mélyebbről megismerhetjük általa Radnótit (Fanninak csak Mik vagy
Mikkancska), a tiszta lelkű, törékeny, tehetséges művészt, és Fannit
(Miklósnak csak Fifike), az erős akaratú, céltudatos, rendkívül
kritikus, mégis odaadó és sírig hűséges feleséget.
A napló remek korrajz: hiteles képet fest az akkori
kávéházi és művészeti életről, megjelenik benne többek között József
Attila, Szerb Antal, Weöres Sándor és Babits Mihály is. Később pedig a
munkaszolgálat, a holokauszt húsbavágó valóságával szembesülhetünk
hiteles forrásból olvasás közben.
Nem könnyű olvasmány, de megéri. Az ember zokog és
kacag, az utolsó lapok után pedig örökké magával cipeli az ürességet, és
a kérdést, hogy: Miért? Miért jutott nekik ilyen sors, ilyen vég, mikor
sokkal egyszerűbb életet érdemeltek volna?
Mégis felemelő olvasmány, arról, hogyan lehet
erőben és hitben kitartani az élet gyötrelmeiben, és egymás mellett. Az
emberben olvasás közben hála bugyog fel, többre értékel mindent, ami
neki adatott, és azokat az embereket, akik mellette vannak. Ezt a
kétkötetes művet szeretettel ajánlom minden olyan olvasónak, akit
elborítanak a nehézségek, nem lát kiutat az élet viharaiból: ez a napló
átformálja a szemléletedet, az élethez való hozzáállásodat, és a lelked
is gazdagabb lesz a megkapó szépsége, egyszerű tisztasága által.
Címkék: Könyvajánló, irodalom, Harka Sára, Harka, Sara, Sara Harka,
Sára, MrsSaraHarka, Sara.Harka