Harka Sára

Eledelt! – Eszperente Pele Mese

      Egyszer egy pele, melynek becses neve Bence, szerfelett elkedvetlenedett.
      – Ettem keserves berkenyelevelet, de belem nem lett tele vele. Kerek szeder, remek eper kell nekem, de errefele nem terem egy szem sem. Lehetetlen eleget ennem, belegebedek!
      Bezzeg Rettenetes Csenge Fejedelem kertje, mely keleten telepedett le! Ezer meg ezer egres, rengeteg cseresznye, tele mesecsemege!
      Rettenetes Csenge Fejedelem szerethetetlen egy pele. Feje fertelem, keze kegyetlen, lelke fekete veszedelem!
      De Bence felkerekedett:
      – Nem kertelek, elmegyek, esedezem fejedelmemnek. Lehet, fejemet vesztem, de megeshet, kegyelmez nekem szederrel.
      Ment, menetelt messze hegyen-tengeren. Csenge Fejedelem kertje egyre beleremegett.
      – Kedves Rettenetes Csenge Fejedelem – esedezett Bence. – Nem terem szedrem, de te kerted tele. Megengeded nekem, vehetek egy keveset?
      – Nem!
      – Rendben, szedret nem. Esetleg epret?
      – Nem!
      – Cserekereskedelembe se?
      – Nem!
      – Nem kecsegtetsz eledellel, te kegyetlen? Engedj nekem egyebet! Tejet? Kenyeret?
      – Nem! Nem! Nem!
      Csenge szeme belerengett.
      – Eper kell? Verekedj meg velem! – hetvenkedett.
      – Ez lehetetlen, kedves Csenge!
      – Mert? Felelj nekem!
      – Mert fejed fertelem, kezed kegyetlen, de gesztenye szemed megmelengette lelkemet.
      – Szemtelenkedsz velem?
      – Kezet nem emelhetek, mert szeretlek.
      – Szeretsz? Te? Engem?
      – Szeretlek eszeveszetten. Leszel-e kedvesem?
      – Kedvesed? Neked? Ne nevettess!
      – Gyere menyemnek, s reggelente szerelmeslevelet teszek kezedbe. Este verssel kedveskedek neked, s el nem engedlek.
      – Egye fene, hercegem lehetsz ezegyszer te.
      – Remek! Herceged lettem, szerelmem meg te!
      Sebesen megeskedtek. Csenge fejedelem lett legszebb pelemenyecske errefele.
      – Kezed kezembe helyezem. Szemed szemembe rejtem. Veled leszek betegen, melletted szerelemben. Veled ketten hetvenezer-negyvenegy pelegyereket felnevelek.
      Zene felzengett, Csenge lelkesen pergett. Fergeteges est lett, eme peleszerelem megszenteltetett.
      Berendezkedtek e tetemes kertbe.
      – Csenge Kedvesem, ezennel ehetek egrest?
      – Ehetsz, ehetsz, Egyetlenem, te telhetetlen! – nevetett Csenge.
      Bence menten erre vetemedett: evett, vedelt, bele teljesen tele lett.
      Rettenetes Csenge fejedelem ezennel nem rettenetes, de szeretetteljes lett.

Címkék: Eszprente, irodalom, Harka Sára, Harka, Sara, Sara Harka, Sára, MrsSaraHarka, Sara.Harka